hihetetlen, hogy egy hétig tartó mocsok idő mennyire el tudja rontani az ember kedvét :S nem beszélve arról, hogy sötétben indultam el itthonról munkába, és sötétben is értem haza (3 napon keresztül), plusz még ráadásként itt van Bpen Tappancs is, akit nap közben kint kell hagynunk a teraszon, éjszaka pedig bent lehet az előszobában. A teraszon, amilyen kis hülye nem szokott bebújni a helyére, hanem kifekszik a zuhogó esőbe, és egésznap ázik, és élvezi a jéghideg szelet is persze... egyszer úgy hoztam be a kertből, amikor már ki tudja mióta kint ült a fűben és meredten bámult a semmibe és közben szó szerint szarrá ázott... számomra ez emberi aggyal felfoghatatlan, és másrészt totál idegesítő. Amikor pedig éjszaka bent van, akkor reggelre mindig egy kis "csomaggal" és egy tócsával fogad :( hiába engedem ki alvás előtt a kertbe, ő akkor is össze tud hozni reggelre vmi izgalmas meglepetést... mit is mondjak, nagyon érdekfeszítő mulatság hajnal 4kor kutyaszart sikálni a szőnyegről (szerencsére eddig apukám vállalta be, én mindig úgy intéztem, hogy picit később keltem fel, mint ő, aztán, amig ő megcsinálta, addig én meg felöltöztem ;) )

 a kutyás szerencsétlenkedésen felül a munkám is adott most egy adag feszültséget. Tegnap problémázott az egyik csaj, hogy ne tegyem le a földre azokat a dobozokat, amivel ő dolgozik, hanem az asztalra tegyem, annak ellenére hogy az asztalra már nem fért, nekem pedig sietnem kellett vissza, és nem állhattam ott tartva a dobozát... végülis megoldottuk, ami a földre került, azt később felraktam neki az asztalra (mert ő "nemtud" lehajolni...) de azért volt egy kis szóváltásunk... ma pedig a csaj barátnője "direkt" kitolt velem (picit megnehezítette a munkámat, hogy szétpakolta azokat a dobozokat, amikkel nekem kellett volna dolgoznom, és így jóval több ideig tartott...), de kértem tőle, hogy ne pakolja már szét, ő meg nagy arccal mondta, hogy ameddig én nem fogok kedvesen viselkedni a munkatársaimmal, addig én se várjam, hogy velem ő kedves lesz :S természetesen értetlenkedtem, mert nem voltam senkivel sem köcsög... ő pedig nőies büszkeségtől fűtve csak annyit mondott, hogy "probáljak csak visszaemlékezni, hogy hogy toltam ki előző nap valakivel...",  amivel csak annyi a baj, hogy nekem a dobozos-munkán kívűl volt közben más feladatom is, amihez nagyon vissza kellett mindig sietni, és az volt a cél, hogy a dobozost minél kevesebb idő alat elvégezzem...  tegnap pedig azért "akartam" a földre tenni a csajszi dobozait, mert nem fért az asztalra, és sietnem kellett vissza, szóval "kényszerből" és nem kitolásból... másrészt felraktam neki az asztalra később, mikor már akadt hely, nehogy véltlen megfájduljon a kis dereka, meg aztán mit gondol már ez a másik csaj?? senkivel nem toltam ki előző nap, pláne nem vele, mert ő ott sem volt, és ő meg azt hiszi, hogy egy valaki és osztja az igazságot, ami még azt mondom, hogy érthető is lenne, csak az a baj,hogy az indítéka abszolút valótlan. Imádom az ilyen "okos" embereket... A nagy csattanó azonban kajaszünetben volt, amikor is kávét ittam egy bögréből, ami a kezembe akadt a konyhában (ott van sok bögre és mindeni valamelyikből iszik...). A "barátnő-csaj" meglátta, és azonnal ki is akadt, hogy az az ő bögréje, és hogy én abból iszok...én meg pont leszartam, és csak hanyag módon oda mondtam neki, hogy "nem volt ráírva, meg amúgy is jólvan...majd elmosom..." Biztos ette a méreg, csak azt nem értem, hogy mit várt? Öntsem ki a kávét és térden állva esdekeljem a bocsánatért? Meg miért zavarja, hogy használom, ha egyszer "közkézre" bocsátotta...

 ezeken kívűl volt még sok más is, nőügyek is, B.-vel kapcsolatban is...  és azok is szarul jöttek ki. Na mindegy, bízzunk a jobb hétvégében és a jobb jövő hétben :S

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.